- Magyarországon uniós szinten is kiemelkedő mértékben csökkent a halálos balesetek száma.
- Jelentősen csökkent az elmúlt néhány évben a magukat gépjárművezetőknek vallók aránya.
- Kerékgyártó János: Ne csak biztonságos legyen a közlekedés, hanem életszerű és élvezhető is!
Kulturált közlekedést minden napra! – Ezzel a címmel tartott témafelvezető szakmai napot a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) két héttel A Közlekedési Kultúra Napja előtt, a figyelemfelkeltés szándékával és az érdeklődők témára hangolódását segítendő.
Az idén tizedik alkalommal ünnepeljük A Közlekedési Kultúra Napját, amit Bíró József álmodott meg és a szaktárca támogatásával, a Közlekedéstudományi Egyesület szervezésében immár tizedjére rendeznek meg Magyarországon. Az első rendezvénysorozat megvalósításában még csak 15 partnere volt a KTE-nek, köztük a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI), amely azóta is minden évben szakmai tudásával, tudományos hátterével segíti a szervezőket.
Tavaly már 106 cég és szervezet tartotta fontosnak a részvételt a rendezvényeken, amelynek keretében országosan 110 különböző rendezvényt, eseményt, aktivitást szerveztek.
A jubileumi rendezvényen szakmai konferenciák mellett idén is kihirdetik majd az Év kerékpárútja, az Év körforgalma, az Év hídja, az Év társadalmi felelősségvállalása, az Év közlekedési kiadványa, az Év közlekedésbiztonsági fotója pályázat nyerteseit, megtekinthetik az érdeklődők a kültéri közlekedésbiztonsági plakát vándorkiállítást is.
Idén először a rádiókban és a streaming felületeken elérhető lesz egy kifejezetten A Közlekedési Kultúra Napjára írt dal. Bíró József azt mondta: Feng Ya Ou felkérés nélkül, saját elhatározásából írta a „Mondd, ki akarsz lenni” című dalát, ami már elérhető a legnagyobb video- megosztókon.
A dal innen is meghallgatható!
Május 11. azért lett Magyaroszágon A Közlekedési Kultúra Napja, mert az ENSZ Közgyűlése 2010. május 11-én fogadta el a „Cselekvés évtizede a közlekedésbiztonságért 2011-2020” programot. A WHO adatai szerint ugyanis évente már 1,3 millió ember vesztette életét közúti közlekedési balesetben a világon, ami nemcsak felmérhetetlen fájdalmat okoz az érintett családok, közösségek számára, de a nemzet-, és világgazdasági következményei is jelentősek.
Humanitárius, egészségügyi, gazdasági, szociális és szinte minden más lehetséges szempontból vizsgálták is a közlekedésbiztonság helyzetét, a konklúzió ugyanaz volt: elengedhetetlen a balesetek számának csökkentése, az el nem kerülhető tragédiák következményeinek enyhítése. Mindezekhez pedig a kulturált közlekedés, amibe bele értendő az egymásra figyelés, egymás segítése, az előzékenység, a türelem, a biztonságtudatosság valamennyi közlekedési eszközön és módon.
Természetesen ide tartozik még a szabályok betartása és betartatása is. Ehhez azonban egyértelmű, érthető, életszerű és naprakész szabályokra van szükség. Ezt már dr. Kerékgyártó János, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára mondta a szakmai napot megnyitó beszédében, emlékeztetve hallgatóságát, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium másokkal, kiemelten a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézettel dolgozik a közlekedési szabályrendszer, benne a KRESZ átfogó megújításán.
Nemcsak maga a KRESZ és a kapcsolódó jogszabályok megújítása szükséges, de felül kell vizsgálni és aktualizálni a humán tényezőre, azaz a képzési, oktatási háttérre, valamint a szankciórendszerre vonatkozó szabályozást is. Meg kell újítani a járművekkel szemben támasztott műszaki elvárásokat és a közútkezelési szabályrendszer átvizsgálására is sort kell keríteni, hiszen gyakran találkozunk eltérő mértékben indokolható helyi sajátosságokkal.
Mint fogalmazott, a közlekedésben új eszközök és szokások jelentek meg, átalakulóban az emberek mobilitás igénye és változóban van a közlekedők attitűdje. Az ÉKM széleskörű egyeztetés keretében, szakmai, közigazgatási, tudományos és civil szervezetektől származó javaslatok bevonásával, a nemzetközi jogalkotói-, és a hazai bírósági gyakorlatra is figyelemmel dolgozik a közlekedési szabályrendszer megújításán.
Kerékgyártó János ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a közlekedés ne csak biztonságos legyen, hanem életszerű és élvezhető is, hiszen csak így válhat megfelelően részévé több millió közlekedő mindennapi életének.
A „Közlekedésbiztonság, közlekedési kultúra 2024” országos reprezentatív kutatás eredményeit ismertetve Szabó Andrea PhD, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa elmondta, felmérésük szerint az emberek az őket közvetlenül érintő legfontosabb kérdések közé sorolják a közlekedést, annak minőségét és biztonságosságát egyaránt.
Bár illik szapulni a hazai közlekedési viszonyokat, körülményeket a nyilvánosság különböző fórumain, a kutatók által megkérdezetteknek mindössze öt százaléka tartotta azt borzasztónak.
Bizonyosságot nyert az is, amit a közlekedési rendőrök például nap mint nap tapasztalnak: a 18 év feletti közlekedők döntően szabálykövetőnek, előzékenynek tartják magukat, amikor közlekednek, úgy vélik azonban, hogy „mások” már nem olyan szabálykövetők és előzékenyek, mint ők.
A reprezentatív felmérésből az is kiderült, hogy bár tízből hat felnőttnek van jogosítványa, az elmúlt években csökkent a magukat gépjárművezetőként definiálók aránya. Ez a szociológus szerint a közlekedési szokások megváltozásával magyarázható, ami óhatatlanul magával hozza majd akár már a közeli jövőben is a közlekedők attitűdjének a megváltozását.
A reprezentatív közvéleménykutatásból az is kiderült, hogy az emberek jelentős hányada elsősorban az agresszív és az önző (pofátlan) sofőröket tartja veszélyesnek magára és általában a közlekedésbiztonságra.
A kutatás szerit egyébiránt a megkérdezettek közel harmada hallott már A Közlekedési Kultúra Napjáról, és a többség kifejezetten hasznosnak tartotta azt. Az egyharmados ismertség a szociológus szerint kifejezetten nagynak tekinthető.
S bár az már a korábbi kérdésekre adott válaszokból is kiderül, hogy a magyar közlekedők sokkal kritikusabbak másokkal, mind önmagukkal szemben, Szabó Andrea elmondta, válaszadók 72%-a ítélte meg úgy, hogy ő maga is sokat tesz azért a lehetőségei határai között, hogy jobb legyen a közlekedésbiztonság.
Mint ismert, az Európai Unió – és az unió kezdeményezéséhez csatlakozva Magyarország Kormánya is – célul tűzte ki, hogy 2030-ra 2019-hez képest a felére kell csökkenteni a halálos és súlyos kimenetelű közlekedési balesetek számát. Ezt a kezdetekben sokan képtelenségnek tartották.
Óberling József ezredes, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője, az ORFK – Országos Balesetmegelőzési Tanács ügyvezető elnöke azonban arról számolt be, hogy a legfrissebb uniós adatok szerint 2019-hez képest 2023-ban 22 százalékkal csökkent Magyarországon a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak a száma. Ugyanolyan arányban, mint Belgiumban.
Európában csak két országban csökkent nagyobb mértékben a baleseti halálesetek száma, mint nálunk és Belgiumban – Cipruson és Lengyelországban.
Óberling ezredes emlékeztetett, Magyarországon a balesetek több mint 70 százaléka három szabályszegésre: a sebesség helytelen megválasztására, az elsőbbségadási, illetve a kanyarodási szabályok megszegésére vezethető vissza. Épp ezért a rendőrség is ezeknek a szabályszegéseknek a leleplezésére és szankcionálására koncentrál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rendőrök teljesítményének az értékelésekor is a fennemlített kiemelt szabályszegésekkel szembeni intézkedéseiket veszik figyelembe.
Továbbra is kiemelten kezelik a passzív védelmi rendszerek használatát, azaz a biztonsági és a gyermekbiztonsági rendszerek megfelelő alkalmazását. Ezekkel ugyan nem lehet megelőzni a baleseteket, azonban a következményeik, azaz a sérülések súlyossága jelentősen csökkenthető.
Két éve az ORFK-OBB felkérésére a KTI a Partnerség a Közlekedésbiztonságért Egyesülettel felmérte az övhasználati szokásokat, hajlandóságot. A kutatás lesújtó eredményéről lapunk is beszámolt. A rendőrség azóta bevallottan vadászik az öv nélkül vezetőkre és azokra a családokra, akik nem, vagy nem megfelelő gyermekülésben utaztatják gyermeküket.
Óberling ezredes most azt mondta, a határozott fellépés úgy tűnik, meghozza a várt eredményt. Míg a 2022-es méréskor a gépjárművezetők 88,5 százaléka volt csak bekötve, tavaly már 92,9 százalékuk. Még látványosabb a változás a gyermekülés-használat tekintetében, ahol a gyermekbiztonsági rendszert használók aránya 60,9%-ról 89,9%-ra nőtt.
Soha nem tapasztalt mélypontra süllyedt ugyanakkor 2024 első negyedévében az ittasan okozott balesetek aránya. A 6,11% történelmi mélypont. [Az ORFK hivatalos baleset statisztikája 2024. első negyedévéről innen tölthető le.]
F.Gy.A.