Helyesen használva százszor jobb egy balos telezöldnél, bizonytalankodóknak, irányjelzést nem használóknak maga a rémálom egy körforgalom. Ha baj történik egy ilyen helyszínen, szinte mindig az ember a hibás – vélik a szakemberek.
Lehet kerek, ovális, állhat magányosan vagy társsal, veheti körbe szerényen egy sáv, de akár féltucatnyi is, van, aki retteg tőle, más szerint ennél gyorsabb áthaladást eddig nem találtak még ki kereszteződésben.
A körforgalomról van szó, és részben talán éppen az ellenérzéseket mérsékelendő találta ki évekkel ezelőtt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a Közlekedéstudományi Egyesület, hogy a közlekedési kultúra napja rendezvénysorozat egyik elemeként pályázatot hirdet, mely során az említett átkelők közül kiválasztják a „leg”-et. Országos és helyi közutak, közforgalom elől el nem zárt magánutak szállhatnak versenybe azért, hogy idén hova kerülhessen majd az Év körforgalma tábla.
Körforgalomboom
Való igaz, a közlekedési kultúra terén van hova fejlődnünk, és az sem árt, ha egy ilyen inkább barátságos, mint vérre menő versennyel ráirányítják erre a fajta csomópontra a figyelmet. Mint minden megmérettetésben, itt is szerepelnek szempontok, melyek közül például az esztétikus megjelenés, a gondozottság csak-csak kézzelfogható. De hogyan érhető tetten a kiírónak az a kijelentése, hogy a körforgalom az egyik legbiztonságosabb csomóponti típus? Az átkötések, pláne az ott történt balesetek számát tekintve statisztikát kigyűjteni szép feladat volna. A részvénytársaság 32 ezer kilométernyi közutat felügyel hazánkban. Lapunk kérdésére azt írták, ezen a hálózaton jelenleg 1026 körforgalom található, melyből 411 az elmúlt tíz évben épült. Az utóbbi néhány év ezen belül is valódi boom volt, vontuk le a következtetést, hiszen a Telex egy 2021-es cikkében még 830 közúti körforgalomról írnak, tehát a meglévők közel 20 százaléka alig három év alatt kanyargott elő a semmiből. Ehhez még több ezret tesz hozzá a 3155 település saját kezelésében lévő körforgalmainak feltehetőleg szintén egyre gyarapodó száma. A számuk már csak azért is nő, mert a kialakítást a fejlődés kényszeríti ki vagy a biztonság iránti vágy.
Ha egy csomópontban több baleset történik, megfontolandó, hogy körforgalommá alakítsák azt
– szögezte le Kiss Ernő, a Közút forgalomtechnikai és -kezelői osztályvezetője. Vagy ha olyan csomópontról beszélünk, ahol balra kanyarodást kellene biztosítani jelzőlámpával, telezölddel, annál a megoldásnál a körforgalom mindenképpen biztonságosabb. Ráadásul „működik” éjjel is, gyér forgalomban és csúcsforgalomban is, a cipzármódszerhez hasonló bekapcsolódás elve miatt remekül használható, fűzte hozzá Hoffmann Csaba, az Autósiskolák és Iskolavezetők Szakmai Egyesületének alelnöke.
A pályázat kiírása szerint ha a körforgalomban az elmúlt három évben legalább három személyi sérüléses baleset történt, akkor a létesítmény nem kaphat elismerést. Ez barátságtalan kirekesztés az emberi tevékenységről mit sem sejtő műtárggyal szemben, vetettük fel a tapasztalt oktatónak. Magáról a balesetről a helyszín nem tehet, értett egyet velünk Hoffmann Csaba. Sőt, sok baleset elkerülhető azáltal, hogy ott körforgalom van. A baleset az emberi tényezőkből, figyelmetlenségből, az elsőbbség meg nem adásából, az irányjelző helytelen használatából adódhat. Meg kell tanulni a szabályokat, és kell is tudni alkalmazni őket, foglalta össze.
Jó, ha jól használják
A kérdésünkre, hogy akkor van-e jó és rossz körforgalom, Kiss Ernő úgy foglalt állást, hogy elméletileg minden körforgalomnak jónak kell lennie, hiszen vannak tervezési szempontjai, amelyet figyelembe kell venni. „Kevésbé jól sikerülhet például, ha a csomóponti ágak nem egyenletesen vannak elosztva, azaz mondjuk egyik oldalon egy, a másokon három van, közel egymáshoz, ami miatt egyik ágról a másikra nehéz ráhajtani egy nagyobb járművel. Gond lehet, ha – mondjuk mert olyanok a terepviszonyok – nem ismerhető fel időben, hogy körforgalom felé haladunk.
Balesetek ilyenkor abból adódnak, hogy lassítás nélkül keresztülhajtanak a közepén.
Mérsékelni lehet azzal a gondot, ha minél több előjelzést alkalmazunk az oda vezető szakaszon. Vannak olyan helyszínek, ahol a sofőrök rendszeresen benézik a körforgalmat, annak ellenére, hogy ahol és amit lehet, a kollégáink folyamatosan bővítik az előjelző rendszereket, hogy azok még inkább figyelemfelhívók legyenek. Másfajta probléma ugyan, de néhány közlekedőnek gondot okoz a többsávos típus, ahol már behajtás előtt el kell dönteni, merre akarunk utána továbbhaladni.”
Hoffmann Csaba sem kiáltana ki rossznak egy körforgalmat, inkább azt vallja, vannak haszontalan körforgalmak. Ahol gyér forgalmú az út, veszélytelen a kereszteződés, ott nem indokolt a csomópont kialakítása. De ellenpéldát is fel tudott hozni, olyat, ahol elkelne egy ilyen megoldás, de nincs hozzá elég hely. Például Csepelen az Erdősor utca egyik kereszteződése, ahol már több baleset történt. A tanulóvezetők természetesen először tartanak tőle, mint mindentől a képzés elején, közölte Hoffmann Csaba.
Bele kell rázódni abba, hogyan kell megközelíteni, behajtani, elhagyni azt, előre felmérni, mennyire zsúfolt odabent a forgalom, közben sebességet váltani, azaz megosztani a figyelmet.
Nehezíti a leckét, ha még zebra is van a helyszínen. Akiknek már megvan a jogosítványuk, azok sem biztos, hogy a helyzet magaslatán állnak: sokan a kilépésnél nem használják az indexet, és ezzel másokat is összezavarnak, vagy alábecsülik a sebességet, ezért nehezen tudnak az íven maradni. Ahogy az alelnök finom humorral megjegyezte: „balra tartott kormánymozdulattal tartani a kanyar ívét, közben jobbra kitenni az irányjelzőt nem egyszerű dolog.”
Törik, mint a villamos
A rendőrség a honlapján egy külön bejegyzést szentelt a szolnoki Várkonyi téri többsávos körforgalomnak, ahol – amint írták – a közlekedők esetenként megpróbálták átírni a KRESZ-t. Ez a spirális átvezetés (turbónak is szokás nevezni, és a sávokat sok esetben beton félgömbökkel választják el) évekkel ezelőtt kapta jelenlegi arculatát, mégis sok autós számára feladja a leckét, mert nem tudják, hogyan kell használni. A lényeg pedig egyszerű: mivel a körpályán nem lehet sávot váltani, behajtás előtt kell eldönteni, merre akarunk majd menni, azaz melyik sávot válasszuk.
Magyarországon a körforgalomban haladó járműnek elsőbbsége van a behajtó járművel szemben, egy kivétel van: ha villamos hajt be, ott ennek a járműnek van elsőbbsége.
Bár hazánkban nem jellemző az ilyen szituáció, például Szegeden van ilyen körforgalom – tette hozzá Hoffmann Csaba. Azt pedig mi fűzzük hozzá, hogy van Hódmezővásárhelyen is. Ahogy arról a Visszhangban is megemlékeztünk (2023. május 27.), például a Kistópart utcai vagy a Kálvin téri körforgalmakban zavarja meg időnként a kötött pályán felbukkanó tram-train a korábban ilyen közlekedési eszközhöz nem szokott helyieket, és törik össze autóikkal a vasútvillamost.
A körforgalmak változatos kontextusban kerülnek időnként az érdeklődés középpontjába. Aki nem ismerte az előzményt és az okot, éveken át nevetett az egy be- és egy kivezetéssel szerénykedő, Miskolc és Sajószentpéter közötti körforgalmon. Azóta beteljesítette eredeti küldetését, ma már egy elkerülő út csatlakozik rá. Szintén egy elkerülő út, valamint egy vasúti pálya miatt kapott helyet a körforgalmak egyik légi változata Hódmezővásárhely és Szeged között. Az iho.hu közlekedési portálon „csillagromboló” címmel kitüntetett, emelt szintű csomópont közepére még egy kilátó terve is elkészült 80 millió forintért, végül a fiókban maradt a rajz. Ha lenne ilyen lista, a negatív rekorderek közé biztosan bekerülne egy Kisvárdára bevezető körforgalom, amelyet hiába próbálnak már minden létező módon előre jelezni, az Ukrajna irányából érkező autósok valamiért rendszeresen legyalulnak.