2015-ben történt létrehozása óta idén május 11-én 8. alkalommal rendezik meg A Közlekedési Kultúra Napját. A mostani rendezvény azért is számít különlegesnek, mert a világjárvány okozta kétéves online programok után idén első ízben találkozhatnak újra személyesen is a közlekedésbiztonságban érdekelt szakemberek, a civil érdeklődők és a rendezvénysorozaton résztvevők.
Ebből az alkalomból beszélgettünk Bíró Józseffel, A Közlekedési Kultúra Napja ötletgazdájával, a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) Közlekedésbiztonsági Tagozatának elnökével.
– Ha megengedi, először visszakanyarodnék az elmúlt két esztendőre, hiszen semmiképpen sem szerettük volna, hogy a pandémia miatt elmaradjanak a rendezvényeink és az aktivitásaink, lévén közlekedésre a járvány időszakában is szükség volt. A társadalom ellátását biztosítani kellett ebben az időszakban is, a közlekedésben dolgozóknak is helyt kellett állniuk, ezért az ő munkájuk fontosságát és megbecsülését is hangsúlyozni tudtuk, még ha csak online formában is. Jellemző volt az érdeklődésre, hogy ilyen körülmények között is 86 partnerrel összesen 112 aktivitásra került sor, miközben a pályázatok értékelése is online történt. A díjakat – a járványügyi helyzet kedvező alakulását követően – a Humda Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség által a Forma-1 magyarországi futama idejére szervezett közlekedésbiztonsági konferencián – a járványügyi szabályokat betartva – adtuk át a Várkert Bazárban Palkovics László miniszter úrral közösen.
– Nyolc év nagyon hosszú idő. Hogyan értékeli az eredeti szándékuk megvalósítását, illetve mennyit változott azóta ez az elképzelés, már, ha szükség volt egyáltalán változtatásokra?
– A célkitűzések holisztikussá váltak, és folyamatosan bővültek. 2015. május 11-én még úgy zajlott le a nap, hogy félórás ütemezésben 11 rendezvényre került sor országszerte a közúti közlekedés biztonságához kapcsolódóan. A programban részt vettek kerékpárosok, motorosok, gyalogosok, autósok és vezetéstechnikai pályák, miközben a gyerekektől a szépkorúakig speciális közlekedésbiztonsági rendezvényeken ismerkedhettek meg elméleti és gyakorlati kérdésekkel. Azóta olyan módon és mértékben bővült és teljesedett ki A Közlekedési Kultúra Napja, hogy a közúti közlekedés mellé felvállaltuk a vasúti, a vízi és a légi közlekedés területét is, tartalmában pedig már nem csak a biztonságtudatos közlekedési magatartást, hanem a környezettudatos közlekedést és a közösségi közlekedés kultúráját is a zászlóra tűztük. Tehát valamennyi közlekedési ágazatban a közlekedésbiztonság mellett a ma egyre többet hangoztatott – az éghajlat változással összefüggő – környezettudatos közlekedés és a közösségi közlekedés kultúrájának a formálását is célul tűztük ki a nagy számban jelentkező közösségi közlekedési vállalatok partnerségével.
– Ezek szerint a közúti szakterület mellett a többi közlekedési ágazat képviselőiben is komoly érdeklődőkre találtak?
– Igen, méghozzá szépszámmal. A vasúti közlekedésben meghatározó szerepet vállal az eseményben a MÁV Csoport és a GySEV, amelyek állomásaikon hangos bemondásokkal segítik a közösségi kultúra formálását, de szerepet vállaltak a Covid járvány idején is, amikor a WHO Magyarországi Irodájával karöltve, Európában egyedülálló módon Covid plakátkampányt szerveztünk a közösségi közlekedési vállalatok járművein, segítve a pandémia elleni küzdelmet. Emellett a Volánbusz, a pécsi Tüke Busz Zrt., a BKV, a BKK, a Magyar Közút, illetve Debrecen, Szeged, Miskolc, Kaposvár, Tatabánya tömegközlekedési vállalatai is részt vettek A Közlekedési Kultúra Napja rendezvényeiben, amelyek közül többen jelezték az idén is partnerségüket. A víziközlekedés területén zászlóshajónk a Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság, amely a KTE Víziközlekedési Tagozatával együttműködve a korábbi években nyolc-tíz Duna-menti iskolában tartott a víziközlekedés biztonságával kapcsolatos rendezvényeket az iskolásoknak. De meg kell említenem az RSOE-t is, amely kifejezetten színvonalas aktivitásokat rendezett, illetve a Mahart Zrt. is jelezte a partnerségét. Amióta pedig bővítettünk a légiközlekedés irányába is, a HungaroControl Zrt. az egyik legerősebb partnerünk, ők a drónokkal kapcsolatban tartottak például közlekedésbiztonsági rendezvényeket.
– Kijelenthető tehát, hogy Magyarországon jelentősen bővült ez a kezdeményezés, ugyanakkor jó lenne tudni, hogy felfigyelt-e már a világ A Közlekedési Kultúra Napjára?
– Tavaly a nyitórendezvényt köszöntötte az Európai Közlekedéstudományi Egyesületek platformjának főtitkára, Sebastian Belz úr, aki igen jelentős nemzetközi kezdeményezésnek tekinti A Közlekedési Kultúra Napját. Emellett konkrét aktivitásokat rendez a bitolai egyetem Észak-Macedóniában, a lengyel szczecini egyetem, de kapcsolódott az eseményhez a horvát Mérnöki Akadémia és a Zágrábi Műszaki Egyetem. Horvátország uniós elnöksége idején tárgyaltunk a zágrábi Közlekedési és Tengerészeti minisztériummal, hogy közösen terjesszük elő: legyen ez a nap Az Európai Közlekedés Kultúra Napja. Sajnos az erre vonatkozó egyeztetések a Covid-járvány és a horvátországi földrengések miatt háttérbe szorultak, de a partnerségüket jelezték, és továbbra is együttműködünk velük. A WHO Magyarországi Irodájával pedig immár nyolc éve dolgozunk együtt, velük még egy újabb plakátkampányt is szerveztünk, az úgynevezett health body-t, egy coviddal kapcsolatos telefonos applikáció népszerűsítésére. Természetesen reményeink szerint az idén is képviseltetik magukat a Művészetek Palotájában megrendezendő nyitórendezvényünkön is.
– Ön szerint milyen eszközökkel lehet formálni a közlekedési kultúrát?
– Alapvetően két lehetőség van erre, a büntetés és a nevelés. Mindkét változatnak van létjogosultsága, de alá kell húzni, hogy a megfelelő arányokat fent kell tartani. A büntetés a rendvédelmi szervek és a bíróságok feladata, mert fontos a visszatartó erő is, mi azonban azt hirdetjük, hogy ami kulturált, az biztonságos is. A KTE készített egy reprezentatív felmérést, amelyből kiderült, hogy a válaszadók mintegy 90 százaléka szerint a közlekedés kultúrája meghatározó lehet a közlekedés biztonságára is. A társadalom nagy része érzékeli azt, hogyha toleráns, egymásra odafigyelő, partnerségen alapuló közlekedés alakul ki, akkor az egyidejűleg szolgálja a biztonságosabb közlekedés ügyét. S ha már itt tartunk, a KTE – a gyalogátkelőhelyeken bekövetkező balesetek megelőzése érdekében – egy újabb kezdeményezést is elindított, nevezetesen, hogy a kijelölt gyalogos átkelőhelyeknél a megállás helyét jelezze előre felfestett szaggatott vonal és egy 30 méteres záróvonal a zebra előtt, hogy a járművezető azt érzékelje, mint amikor egy alárendelt útvonalról egy csomóponthoz érkezik. Ilyen felfestéseket kezdtünk el az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai támogatásával, a Budapest Közút pedig nagyjából száz ilyen gyalogátkelőhelyet alakít ki, kezdésként május 11-ig, de a Magyar Közút NZrt. is hasonló burkolati jelekkel lát el a hazai úthálózaton több gyalogátkelőhelyet.
– Milyen programokkal készülnek az idén A Közlekedési Kultúra Napja alkalmából?
– Idén is szavazni lehet az Év kerékpárútjára, az Év Hídjára, az Év Körforgalmára és az Év közlekedésbiztonsági kiadványára. A legtöbb szavazatot kapott jelölteket pedig díjazzuk majd. A Művészetek Palotája ad otthont a nyitórendezvénynek, amelynek kísérőprogramjaként Rosta Mariann, az egykori FÖVINFORM emblematikus alakja festményeiből láthatnak minikiállítást, illetve, Bánffi Tibor gépészmérnök, grafikus alkotásait is láthatják az érdeklődők, mint a közlekedési szakemberek a művészetek világában. A magas kultúra jegyében pedig este a MÁV Szimfonikusok adnak koncertet a MŰPA Bartók Béla Hangversenytermében. Az este folyamán kerül sor a közlekedésbiztonság területén jelentős társadalmi felelősségvállalási tevékenységet végzők elismerésére is.
S.G.