Volt olyan, aki azonnal elismerte a hibáját, és bocsánatot kért, más csodálkozott a büntetésen, mert észre sem vette, hogy hibázott – a Fókusz motoros rendőrrel és civil rendőrautóval vágott neki az utaknak, hogy megnézze, hogyan vezetnek a magyarok. Akadt teendő bőven. A rendőrök elmesélték, hogy változatos magyarázatokkal szoktak találkozni, a sofőrök nagy része azzal szokott védekezni, hogy csak felvette a forgalom ritmusát. A közlekedéspszichológus szerint pedig frusztráltan vezet a magyar, jó lenne egy kis nyugalom,
2023-ban Magyarországon több mint 700 ezer gyorshajtót büntettek meg a rendőrök, naponta átlagosan 1921 sofőr ellen indult közigazgatási hatósági eljárás. A bírságok összege meghaladta a 26 milliárd forintot, ami minden korábbi csúcsot megdöntött. A közlekedési kultúra napja alkalmából a héten civil rendőrautóval és motoros rendőrrel mentünk ki az utakra, hogy utánajárjunk: miért nem tartják be sokan még mindig a szabályokat.
Debrecenben ültünk be a rendőrök mellé egy civil szolgálati gépkocsiba. Mivel a sofőrök általában betartják a szabályokat, ha rendőrautót látnak, ezért most némiképp álcáztuk magunkat. A civil autó megkülönböztető jelzéssel volt felszerelve, és az autón belül helyezték el a sebességmérő készüléket, amely mozgás közbeni sebességmérésre is alkalmas.
„A legdurvább szabálysértés, amire én pályafutásom során emlékszem, az 90 km/órás sebesség helyett 200-203 km/óra volt. A sebességtúllépéshez általában társul egy záróvonal-átlépés, tiltott előzés is, ez jellemzően akkor fordul elő, amikor a sebességmérést végző járművet nagyobb sebességgel megelőzik. Általában ezt az előzni tilos tábla hatálya alatt szokták elkövetni, ahol még záróvonal is fel van festve, vagy éppen egy forgalomtól elzárt területen történik mindez” – osztotta meg a Fókusszal az egyik rendőr.
Ezekkel a magyarázatokkal állnak elő a leggyakrabban a szabálytalankodók
A vezetők általában elfogadják a büntetést, és a legtöbben elismerik, hogy hibáztak, de akadnak azért olyanok is, akik megpróbálják a lehetetlent. Például amikor egy férfinak arra is volt indoka, miért nincsenek ülések az autójában.
A magyarázatok skálája teljesen változatos, általában az szokott lenni, hogy haladtunk a forgalommal, a forgalom dinamikáját, ritmusát felvettük
– tudtuk meg az egyik rendőrtől. „A másik magyarázat az szokott lenni, hogy frissen vásárolta az autót, nem ismeri, más a gázreakciója, mint az előző autónak. De találkoztunk már olyan járművezetővel is, aki azt a magyarázatot adta, hogy nem működik a jármű sebességmérő berendezése” – tette hozzá.
Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus szerint „frusztráltan vezet a magyar”.
„Nagyon versenyszelleműek vagyunk, kompetitívek vagyunk, nehezen tűrjük a konfliktust. (…) Frusztráltak vagyunk, és úgy érezzük, hogy hajtva, űzve vagyunk, sietni kell. Amit én hiányolok a magyar közlekedésből az az, hogy kicsit nyugodtabb legyen” – fejtette ki.
A cikkünk elején megtekinthető riportban azt is megmutatjuk:
- milyen eseteket láttunk az utakon, amíg a rendőrökkel forgattunk – volt például, aki azonnal elismerte a hibáját, más csodálkozott a büntetésen, mert észre sem vette, hogy hibázott;
- a közlekedéspszichológus szerint miért nagyon fontos a megelőzés, valamint a példa, amit a gyerekek látnak a szülőktől;
- mit tapasztalnak a rendőrök, van-e elrettentő hatása az ellenőrzéseknek;
- és mit gondol egy Ausztriában élő magyar nő a két ország közlekedési kultúrája közötti különbségekről.
Vágólapra másolva