Zajlik a közlekedési szabályrendszer átfogó megújítása

  • Egyértelmű, naprakész, minden részletre kiterjedő és jól használható szabályrendszer készül.
  • Fokozottabb védelemre szorulnak a legvédtelenebb közlekedők, a gyalogosok és a kerékpárosok.
  • Tolerancia, tisztelet, egymás segítése, udvariasság, partnerség, szabálykövetés egyenlő biztonság.
  • 10. alkalommal ünnepelte a szakma és az érdeklődők népes tábora A Közlekedési Kultúra Napját.

Idén 10. alkalommal ünnepelte a szakma az érdeklődök sokaságával A Közlekedési Kultúra Napját. Fónagy János, az eseménysorozatot koordináló Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) elnöke a programsorozat nyitórendezvényén elmondta: május 11-én, immár hagyományosan, a kulturált közlekedés iránt elkötelezett szakemberek, gazdasági és civil szervezetek különféle rendezvényekkel, tudományos és szórakoztató programokkal, nyílt napokkal hívják fel a közfigyelmet a közlekedés sokszínűségére, szépségére, technikai fejlődésére. És mindeközben az egymásra utaltságunkra is. Arra, hogy mennyire fontos a tolerancia, egymás kölcsönös tisztelete, segítése, az udvariasság, a partnerség, a szabálykövetés. Ezek nélkül nincs biztonságos közlekedés.

A Közlekedési Kultúra Napja és az ahhoz kapcsolódó rendezvények, aktivitások gondolata Bíró Józsefnek, a KET társelnökének a Magyar Mérnöki Kamara által 2013-ban kiírt közlekedésbiztonsági ötletpályázatára benyújtott pályázatában fogalmazódott meg először. Ötletével nemcsak első díjjal jutalmazták, hanem meg is valósították: 2015 óta Magyarországon minden évben meg is rendezik A Közlekedési Kultúra napát.

Még a Covid alatt sem volt ez másképp, bár akkor a korlátozások miatt kizárólag az interneten zajlottak a programok.

AZ ENSZ 2011. május 11-én döntött a Cselekvések évtizede a közlekedésbiztonság területén 2011-2020 akcióprogram elindításáról. Ez volt az első nemzetközi összefogás az emberiség történetében a közlekedésbiztonság érdekében. Szinte magától értetődő volt, hogy ezen a napon, május 11-én legyen A Közlekedési Kultúra Napja Magyarországon.

Fónagy János hangsúlyozta, A Közlekedési Kultúra Napjának egyik legfontosabb célja felhívni a figyelmet közös felelősségünkre abban, hogy minden nap mindenki biztonságosan eljusson úti céljába.

„A Közlekedési Kultúra Napjának egyedi szimbolikája van. Nemcsak arra hívja fel a figyelmet, ami közös bennünk, hanem a különbségekre és a függőségeinkre, az egymásra utaltságunkra is”, mondta később Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára, aki szerint a működőképes és biztonságos közlekedési rendszer képlete igen egyszerű.

“Alapja egy egyértelmű, naprakész, minden részletre kiterjedő, jól használható közlekedési szabályrendszer és annak megfelelő alkalmazása.”

Nagy Bálint emlékeztetett rá, hogy az Építési és Közlekedési Minisztériumban már zajlik a közlekedési szabályrendszer átfogó megújítása, melynek keretében egy új KRESZ is készül.

„Dolgozunk az 1975-ös KRESZ-rendelet és a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatán, valamint

  • a képzési-oktatási háttér fejlesztésén,
  • a szankciórendszer és a közúti ellenőrzési tevékenység hatékonyabbá tételén,
  • a közútkezelési szabályrendszer felülvizsgálatán, és
  • a járművekkel szemben támasztott műszaki követelmények felülvizsgálatán”, mondta Nagy Bálint.

„A szakfeladatokat ellátó Közlekedéstudományi Intézettel széleskörű szakmai egyeztetések keretében, szakmai, közigazgatási, tudományos és civil szervezetekkel, nemzetközi jogalkotói és hazai bírósági gyakorlatok figyelembe vételével készül az új szabályrendszer az előttünk álló szűk egy esztendőben, 2025. március végéig”, mondta az államtitkár.

Nagy Bálint hozzátette: „Olyan közlekedési szabályrendszer kialakítására készülünk, amely fokozottan védi a közlekedés legvédtelenebb szereplőit, a gyalogosokat és a kerékpárosokat. Amelyben megjelennek a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi szempontok, amely élhető és használható kereteket ad a közlekedés civil résztvevőinek, és a versenyképességet növelő feltételeket biztosít a hivatásos résztvevői számára. Amely képes reagálni a közlekedés változó műszaki és humán összetevőire is”.

A közlekedésbiztonság jelen állapotáról szólva az ÉKM államtitkára rámutatott: az elmúlt években az emberi közösségek sokat változtak. Bizonyítják ezt az agresszív és önző, mások életét veszélyeztető sofőrökről készült videók is, amelyeket nagy számban tettek közzé a világhálón az emberek, mondta.

Ezek a felvételek az államtitkár szerint rámutatnak arra, hogy mennyire nemcsak a saját képességeinken, tudásunkon, szabálykövetésünkön múlik a biztonságunk. És arra is, hogy szabálykövetés, együttműködés, odafigyelés, alkalmazkodás és udvariasság – azaz közlekedési kultúra – nélkül nincs biztonságos közlekedés.

Beszéde végén Nagy Bálint emléklapot adott át A Közlekedési Kultúra Napja ötletgazdájának, Bíró Józsefnek a közlekedésbiztonságért és a kulturált közlekedésért végzett elmúlt 10 éves munkásságáért.

Sebastian Belz, az Európai Közlekedéstudományi Platform főtitkára is a kultúra fontosságát hangsúlyozta előadásában. „Amikor kilépünk az otthonunkból egy közösségi térben találjuk magunkat, amit mások is használnak és ahol mindenkinek alkalmazkodnia kell, be kell tartani az adott helyre vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát.

Tudni kell azonban, mondta, hogy minél nagyobb sebességgel haladunk, annál nagyobb az esélye a találkozásnak, az összeütközésnek másokkal. És minél nagyobb a tömege a járműnek, amivel közlekedünk, annál súlyosabbak lehetnek az ütközés következményei. Ezekkel a veszélyekkel mindenkinek számolnia kell.

Az Európa-szerte több tízezer tudós és szakértő között az információ, a tudás és a tudományos vívmányok cseréjét is bonyolító páneurópai szervezet főtitkára szerint, ahogy már egészen kis korban megtanítják a gyermeknek a családban, hogyan kell viselkedni különböző helyzetekben, ugyanúgy meg kellene, meg kell tanítani a gyerekeket a kulturált közlekedésre is.

Bár a „miért”, azaz, hogy miért kell megtanítani a kulturált, azaz a biztonságos közlekedésre a gyermekeket, látszólag magától értetődő – mert idővel ők is önálló közlekedők, idővel pedig gépjárművezetők lesznek, és nem mindegy milyen tudással vértezik fel őket a szüleik és a társadalom – Jonathon Passmore, a WHO Európai Regionális Irodájának vezető szakértője sokkoló adatokat közölt video üzenetében arról, milyen ma a közlekedésbiztonság helyzete a Földön.

Évente 1,190 millió ember hal meg közúti közlekedési balesetekben világszerte. Azaz naponta 3260. Másodpercenként 26.

Olyan ez, mondta Jonathon Passmore, mintha naponta lezuhanna hét nagyobb repülőgép, és minden utasuk az életét veszítené. Gondoljanak bele, mekkora botrányt okozna egyetlen ekkora tragédia! Azonnali lépésekre késztetné a kormányokat, a légitársaságokat, a repülőgépek gyártóit és üzemeltetőit, jelentős hatással lenne az emberek utazási szokásaira is.

Jonathon Passmore öncsalásnak nevezte, hogy pusztán azért, mert nem egyszerre halnak meg sokan egy balesetben, már nem is tulajdonítunk akkora jelentőséget annak, ami zajlik körülöttünk. Tudomásul vesszük évente több mint egymillió ember értelmetlen halálát. Emlékeztetett arra is, hogy az 5-29 éves korosztályban a közúti közlekedési balesetek követelik a legtöbb emberéletet, ez a vezető halálok.

A WHO szakértője hangsúlyozta: mindenkinek megvan a maga felelőssége abban, hogy ennyien halnak meg évről évre az utakon. És abban is, hogy mikor és hogyan változtatunk ezen a helyzeten!

2020-ban elkezdődött az ENSZ II. Cselekvés éve a közlekedésbiztonságért programja, amit a WHO koordinál. Jonathon Passmore megvalósíthatónak ítélte a halálos és súlyos sérülésekkel járó balesetek számának felére csökkentését 2030-ig, bár úgy vélte, még sokat kell tenni a fenti cél eléréséért.

Amikor Bíró József kezdeményezésére először rendezték meg A Közlekedési Kultúra Napját, még csak 15 partnere volt a KTE-nek, köztük a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI), amely azóta is minden évben szakmai tudásával, tudományos hátterével segíti a szervezőket. Tavaly már 106 cég és szervezet tartotta fontosnak a részvételt a rendezvényeken, amelynek keretében országosan 110 különböző rendezvényt, eseményt, aktivitást szerveztek. A jubileumi (10.) rendezvénynek már 128 támogatója volt, akikkel összesen 301 rendezvényt és más aktivitást szerveztek.

Bíró József a megnyitó rendezvény végén ismertette A Közlekedési Kultúra Napjára készült reprezentatív közvéleménykutatás egyes adatait. Eszerint az emberek az őket közvetlenül érintő legfontosabb kérdések között említik a közlekedést és annak biztonságosságát, továbbá jelentős azoknak a tábora is, mondta, akik tudnak A Közlekedési Kultúra Napjáról és helyeslik is azt.

F.Gy.A.

Fotók: Iró Zoltán